2014. december 31., szerda

Szilveszter és az újévi fogadalmak


Remélem mindenkinek kellemesen teltek az ünnepek- most a Karácsonyra célzok - minden kellemes és békés volt. Családi, baráti körben azokkal tölthette ezeket a napokat, akikkel szerette volna és a fa alatt is talált a szívének igen kedves ajándékot. 
Itt a nyakunkon az újabb ünnep, és így megragadva az alkalmat szeretnék mindenkinek boldog új évet kívánni.

Ám hoztam nektek pár igen érdekes, aranyos apróságot is. Így az új év közeledtével egyre többen gondolják úgy, hogy ez az alkalmas pillanat arra, hogy valamit megfogadjanak és lehetőleg ki is tartsanak mellette. Hát nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem még a mai napig is gondot jelent az, hogy néha túlzottan nagy vágyakkal, kívánságokkal állok elő, amelyek teljesítése nem épp a legegyszerűbb feladat és így sajnálatos módon legtöbbjük ugyanúgy visszakerül, az amit meg szeretnék tenni/ el szeretnék érni dobozkába.

2014. december 24., szerda

December 24

Mielőtt belekezdenék a mostani kis bejegyzésembe szeretnék minden drága olvasómnak békés, boldog karácsonyt kívánni!

És így a mai kis cikkem nem is szólhat másról, mit e jeles ünnepről. Nem csak azért, mert a kedvencem, de úgy gondolom, hogy sajnos eljutottunk oda, hogy egyre inkább a pénz, a drága ajándékok körül forog ez az ünnep, pedig a hagyományok és a vele járó kellemes kötelességek szerintem jóval fontosabb részei, és számomra sokkal többet nyomnak a latba.

2014. december 12., péntek

Film || Éhezők Viadala-Futótűz

Bár Katniss Everdeen (Jennifer Lawrence) és Peeta Mellark (Josh Hutcherson) megnyerték az Éhezők Viadalának 74. évi versenyét, szenvedéseik még korántsem értek véget. Győzelmük ugyanis nem jelenti azt, hogy biztonságban visszatérhetnek szeretett otthonukba, részt kell venniük a Győzelmi Körúton, végig kell látogatniuk az összes körzetet Panemben. Közeledik azonban a 75. Éhezők Viadala, Snow elnök (Donald Sutherland) pedig új szabályt hoz az esemény tiszteletére: idén az eddigi győztesek közül választanak harcosokat, hogy összemérjék erejüket egy mindent eldöntő és az Éhezők Viadalához méltó küzdelem során. Az új aréna pedig temérdek kellemetlen meglepetést tartogat a kiválasztottaknak.
Időtartam: 146 perc
Kategória:16+, sci-fi, akciófilm
Rendező: Francis Lawrence
Forgatókönyvíró: Simon Beaufoy, Michael Arndt
Operatőr: Jo Willems 
Zeneszerző: James Newton Howard
Szereplők:
Jennifer Lawrence (Katniss Everdeen)
Josh Hutcherson (Peeta Mellark)
Donald Sutherland (Snow elnök)
Woody Harrelson (Haymitch Abernathy)
Philip Seymour Hoffman (Plutarch Heavensbee)
Liam Hemsworth (Gale Hawthorne)
Elizabeth Banks (Effie Trinket)
Sam Claflin (Finnick Odair)
Jena Malone (Johanna Mason)
Stanley Tucci (Caesar Flickerman)
Alan Ritchson (Gloss)


Személyes vélemény: Hát én nagyon vártam már a premiert, hisz az első része a történetnek teljesen lenyűgözött. Bár kicsit tartottam tőle, hogy nem fogják tudni tartani a színvonalat, hisz sokszor előfordult már több részes filmek esetében. Szerencsére nem így történt, ha nagyon őszinte akarok lenni akkor talán még jobban magával ragadt, mint az első rész. Volt benne valami megmagyarázhatatlan, ami egész idő alatt fogvatartott. Talán a sok különböző karakter tette, hisz sokkal színesebb volt a felhozatal, mint az előző viadalnál. Meg nekem az is sokkal jobban tetszett, hogy a harc alatt, és természetesen már előtte is sokkal inkább a szövetségekre fektették a hangsúlyt, mintsem a mészárlásra. Az új játékmester - no nem a személye, hanem a hozzáállása, és a tettei - voltak számomra a legnagyobb kérdőjelek, amik természetesen csak az utolsó pár percben lettek megválaszolva. Az aréna pedig borzalmas volt, mármint úgy gondolom sokkal durvább lett, és  sokkal inkább a versenyzők ellen fordult - már ha lehet így fogalmazni - ezzel nehezítve a helyzetüket.
Cinna ismét zseniálisat alkotott, kedvenc karaktereim egyike. Bár Mags önfeláldozása is csodálatos volt, Johanna nyers modora, és a dolgokhoz való hozzáállása pedig csak tovább fűszerezte az egészet. Haymitch pedig már nem is tudom mit mondhatnék rá, hisz játssza a mogorvát közben pedig mindent megtesz Katnissért és Peetáért. A Katniss Gale "szerelmet" nem fogom jobban kifejteni, mivel nem kedvencem, és számomra Liam karaktere egyre unszimpatikusabb. A függővégért pedig borzalmasan haragszom.
Összességében: Igazából bárkinek ajánlom, aki ki akar mozdulni a szürke hétköznapokból, és egy kis egyediségre, különlegességre vágyik. Egy percig sem fog unatkozni, és az a két óra olyan gyorsan elrepül, hogy fel sem tűnik, és várhatja az újabb részt.

Trailer:





Ti láttátok már? Mi a véleményetek? Miről írjak?

2014. december 8., hétfő

Adakozzunk!


Az átlag ember minden évben mikor esedékes az a bizonyos nagytakarítás szembesül vele mennyi mindent halmozott fel az előző nagy leltár óta. Hány olyan darab pihen a szekrény mélyén melyet már évek óta nem hord, de mégsem viszi rá a lélek, hogy kidobja. 
Én is minden évben megszenvedem ezt az időszakot, még akkor is ha a lehető legracionálisabb énemet veszem elő. Fel-felbukkannak olyan darabok, amelyeket tudom, hogy jó, ha egyszer fogok felvenni, de akkor sincs szívem megválni tőlük. Most hétvégén nagymamámnál került sor erre a bizonyos leltárra. 
Igen, sokaknak ismerős lehet a helyzet, milyen is az mikor egy gyűjtögető nagyinál próbálunk rendet varázsolni. Ő az, aki úgy gondolja mindent lehet még használni, bármi jó lesz valamire, vagy ha másra nem akkor se dobjuk ki, mert mi van, ha még divatba jön. Nos, ez szöges ellentéte annak a koncepciónak, amit én követni szoktam, így minden meggyőzőképességemre és türelmemre szükség volt, hogy a negyedik óra elteltével a még munkába hordott ruhát legalább ne tegyük vissza abba a szekrénybe, amelyben elvileg azok a darabok vannak, amiket hordani szokott.

2014. december 7., vasárnap

Film || Kavarás

Az első randik szabálya egyszerű: tégy próbát, dönts gyorsan, ha pedig nem tetszik a másik, lépj le azonnal - és örökre. E film férfi hőse (Adam Sandler) így is tenne. Amikor első randija az egyébként kedvesnek tűnő szöszivel (Drew Barrymore) nem jön össze, elegánsan távozni készül ám a sors úgy hozza, hogy kénytelen mellette maradni. Méghozzá összezárva egy családi üdülőhelyen, korábbi házasságaikból származó gyerkőceik víg társaságában. 
A kezdeti ellenszenvből gyors utálat lesz. Azután sok bonyodalom következik, és közben a férfi és a nő fokozatosan felfedezi, hogy a másik nem is olyan kiállhatatlan, mint első látásra hitte.

2014. december 6., szombat

Mikulás és egy kis kitarás

Szeretnék mindenkinek Boldog Mikulást Kívánni, és remélem sok csokit kaptatok. Nekem kicsit más volt az idei év, hisz az eddigiektől eltérően most nem kaptam zoknit. Pedig már úgy hozzászoktam, és egy kicsit vártam is. Viszont kaptam Milka csokit, ami köztudottan a kedvencem. Ráadásul  édes kis fenyőfa alakúak a kockák. Szóval vártam már, hogy megkapjam.

Igazából arra gondoltam, hogy a következő posztban egy újabb élménybeszámolóval jövök, hisz a héten végre sikerült megnéznem az Éhezők viadala második részét és erről tartanék nektek egy kis élménybeszámolót. Nagyjából ez is volt a hét fénypontja, hisz elég húzós volt, mert már csak egy hét van vissza a szorgalmi időszakomból, és mindenki most akar bepótolni mindent. Bár ezt az egy hetet úgy gondolom már fél lábbal is kibírom.

Nektek mit hozott a Mikulás? Milyen hetetek volt?

2014. december 4., csütörtök

Gondolatfoszlányok || Kinek van joga korlátozni minket?


Tudjátok ma egy igen érdekes cikkbe futottam bele valamelyik honlapon. Igazából egyáltalán nem volt tudatos, csak a címe annyira bökte a csőrömet, hogy muszáj volt elolvasnom. A szerző mondjuk ki nyíltan elítélte a homoszexuális, biszexuális embereket, miszerint ez nem természetes. Érveket sorakoztatott fel amellett, hogy neki miért is van igaza, természetesen ezen érvek mind a Bibliából valók, és ezzel együtt több olyan kérdést is feszegetett, amivel igencsak nem értettem egyet. Egyszerűbb ha az elején kezdem. 
Tehát én sem törtök ki öröm újongásba, ha  más szexuális beállítottságú emberrel találkozom, de van bennem annyi intelligencia, hogy tudjam ezt kezelni, és a reakciómmal ne minősítsem magam, valamint az illetőt se bántsam meg. Kérdem én akkor ennek a bizonyos cikknek a szerzője nem rendelkezik az alapvető illemszabályokkal? Miért érzi úgy, hogy ezeket az embereket meg kell alázni? Úgy gondolom vannak éppen elegen, akik ebben a kérdésben nem rejtik véka alá a véleményüket, és igen keményen kifejezik a nem tetszésüket. Arról nem is beszélve, hogy az hogy valaki éppenséggel kihez vonzódik teljes egészében magánügy, legalábbis én úgy érzem. Ha két ellenkező nemű sétál az utcán az emberek nem is figyelnek oda rájuk, természetesnek veszik, ám ha két azonos nemű akkor már rögtön szúrós pillantások kereszttüzébe kerülnek. Értem én, hogy mindig van valami, ami ellen fel kell szólalni, és intenzív nem tetszésünket kifejezni, de úgy gondolom ezt lehet kulturáltan is.
Képzeljétek nekem is van egy biszexuális barátom, akkor most kövezzem meg? Vagy kiáltsam a sátán fattyának? Nem mondom azt, hogy könnyű volt megszokni, hogy úgy mond "két kapura játszik", de ettől ő még ugyanaz a személy maradt. Nem lett más a viszonya a barátaihoz, nem kedveli jobban a nyálas balett előadásokat, egyszerűen ő ilyen, így kell elfogadni. Ha ő képes rá, hogy felülemelkedjen az utálkozásokon, és elfogadja a másik embert olyannak, amilyen. Akkor ezek az utálkozók miért nem képesek rá? Nem kell tapsolni, sem támogatni, de legyen már reális. Ha ő szabadon hirdetheti az igét a begyöpösödött hitével kapcsolatban, akkor az a szerencsétlen ember is hadd tegye azt, amit szeretne. Nem fogadja el? Kit érdekel! Együtt élünk, toleránsabbnak kellene lennünk.

Ezt követte az egyik olyan indok, ami nálam kiverte a biztosítékot, mégpedig az, hogy nincs evolúció, vagyis az egész valónk, és hasonlók az mind Istennek köszönhető. Nos, akkor itt álljunk meg egy pillanatra, és próbáljunk kulturáltak maradni. (Azt kár lenne tagadni, hogy Jézus nem létezett, hisz ezt már tudományosan be is bizonyították, tény. Aki ezzel vitatkozik nézzen utána a dolognak. Számomra ez a nagy hit kérdés nagyjából itt ki is merül, nem mondom azt, hogy gyengébb pillanataimban nem gondolkodok el valami felsőbb erő létezésén, de hamar be is bizonyítom magamnak, hogy miért nem hiszek.)  Mindenki abban hisz, amiben akar, de nincs joga hozzá, hogy egy másik ember hitét, vallását, gondolkodását legyen az bármi megkérdőjelezze. A szerző ezt tette, elvárta, hogy mind értsük meg az ő nézetét miközben ő semmiféle nyitottságot nem mutatott a többi ember felé, hát akkor most én jövök. Valaki, aki a Bibliába vetett hite miatt - amit nem támadok, hisz az ő dolga - ennyire szűk látókörű legyen számomra eléggé... elvont. Vagyis ne mesélje már be nekem valaki, hogy nincs evolúció, hogy a fejlődés, amit tudósok nem kicsiny tömege kutat, és áldozza erre az életét egy nagy üres lufi. Ne tegyen úgy mintha ez az egész Istenhez köthető lenne.  Most elmesélem az én szép szarkasztikus történetem ehhez, csak a példa kedvéért. A mi családunkban valószínűleg az a helyzet, hogy jött valami isteni sugallat, hogy akkor most gyerek kell, nem érdekel, hogy mekkora feladat, hogy esetleg nem vagy rá felkészülve kell és kész. Ennek ki mondhatna ellent? Hát persze, hogy senki. Végül is nem mi döntünk a sorsunkról, a szabad akarat, mások tisztelete, és elfogadása csupán valami kis elképzelt utópista világban létezhet.


Nem támadom én senki hitét, legyen az bármilyen, de ha a toleranciáról beszélünk akkor annak kétirányúnak kellene lennie. Azonban vannak, akik csak elvárják, de még csak a szikra sincs meg bennük arra, hogy esetleg kilépjenek a kis komfort zónájukból, és körülnézzenek.